Adatok

Területe 8390 km2

260 km hosszú 16-16 km széles.

Lakosság 500 ezer

Kréta a Földközi tenger 5. legnagyobb szigete és egyben Görögország legnagyobbja. Ez a sziget választja el az Égei tengert a Líbiai tengertől, egyben ez a határvonal Európa és Afrika között. A sziget közepén emelkednek a magasba a fehér hegyek: A sziget legmagasabb pontja az Ida hegy (Psziloritisz) 2456 m.
A Dikti. Európa egyik legnagyobb fennsíkja (Lassithi) található itt, ami igen termékeny vidék. Olíva fák, narancs ültetvények, szőlőskertek találhatók a fennsíkon. Változatos növényvilága: gesztenye-, fenyő- és ciprus erdők, és amiről nem szabad megfeledkezni az egyedülálló, természetes pálma és cédrus erdő. Fontosabb természeti látnivalók a szigeten: Samaria szurdok 43 km-re Chania várostól a nyugati parton, Kournas tó 48 km-re keletre Chania várostól, Gavdos szigete 24 tengeri mérföldre Sfakiatól (Hora Sfakion). Éghajlata egyedülállóan különleges. Az északi partok mentén mediterrán jelegű, esős telekkel, hosszan tartó nyarakkal.
A hegyvidéken az időjárást a tengerszint feletti magasság határozza meg. Télen a magas csúcsokat hó borítja, a nyarak viszont szárazak. A déli területeken az sivatagi jellegű. Itt az éves csapadék évi 200 milliméter. Áprilistól októberig nem hullik csapadék.

Történetét öt nagy szakaszra szokták osztani

Paloták előtti korszak i.e. 2800 – 2000
Régi paloták korszaka i.e. 2000 – 1700
Új paloták korszaka: i.e 1700 – 1400
Paloták utáni korszak: i.e. 1400 – 1100
Szubminoszi korszak: i.e. 1100 – 1000

A módszeres tudományos ásatások Arthur Evens nevéhez fűződnek 1900 első tavaszától kezdve 40 éven át minden percét és teljes vagyonát a knosszoszi palota feltárásának, a leletek konzerválásának és kutatási eredmények publikálásának szentelte.

Knosszosz a minoszi királyok palotája a labirintus

Kréta központja Knosszosz volt a minoszi palota, a híres labirintus. Több periódusban épült, különlegessége a vízvezeték és vízöblítéses WC. mellett, hogy teljesen nyitott, nincsenek megerődített falai. Bár tudomásunk van arról, hogy a krétaiaknak adózó görögöknek embereket is kellett adniuk adó gyanánt, nincsenek arra utaló nyomok, hogy ezeket emberáldozat céljaira használták volna fel, mint ahogy a minotaurusz mítoszában szerepel. A királyi palota nyitottsága arra vall, hogy nem kellett belső ellenségtől sem tartani, tehát nem valósznű hogy a szigetre hurcoltakból rabszolgák lettek volna. Az antropológia adatok szerint a krétai civilizációt négy eltérő genetikai eredetű népesség alkotta, amely tükrében még meglepőbb a sziget belső békéje és stabilitása. Ha azonban tekintetbe vesszük hogy általános jólét van, nincs magán tulajdon akkor érthető, hogy a görögök is megpróbálják a minoszi kultúrát utánozni.

  Képgaléria: